2011. szeptember 5., hétfő

Jellemző...

...rám, hogy nagy agyasan kitaláltam, hogy előtúrom a tavalyi határidőnaplómat, mert abba írogattam sokáig a Mickával kapcsolatos dolgokat.

Vajon megtaláltam? Nem. De nem adom fel, meg fogom keresni.

A hétvége irtó mozgalmasra sikerült. Jó lenne már egy nyugis, de most meg a nagytesók fognak jönni, főzés és takarítás vég nélkül (sóhaj). Diplomás htb. Ez vagyok én.


Szóval Mici kifejlesztett egy olyan vigyorgást, hogy összehúzza a szemét, és megmutatja az összes fogát. Az übercuki kifejezés nem elég rá, de sajnos a szókincsem meglehetősen visszafejlődött az elmúlt egy évben :) - elég annyi, hogy oda meg vissza volt érte mindenki. Nem mintha enélkül nem lenne ellenállhatatlan, de úgy tűnik, ez még fokozható.

Csütörtökön őriztük a húgomat, szó szerint. 38 hetes terhes, egyedül lett volna éjszaka, ezért meglepte a család testületileg. Mi hárman, meg az ikertesója. Mint az oroszok :).

Pénteken egész nap náluk voltunk. Micc egy pillanatra sem állt meg. Többször beleült az autósülésébe törökülésben, felmászott a fotelbe, ott is ücsörgött kicsit, aztán ment egy pár tízezer km-t. Enni nem akart és aludni sem. Sebaj, végülis ennél fáradtabb már nem lehetek.

Szombaton eljöttek a szüleim, hoztak kisfűnyírót. Igen, ez elengedhetetlen kellék egy falusi gyereknek. Szerencsére a játékbabakocsiról és arról az iszonyú gagyi tolhatós bicikliről le tudtam őket beszélni. Egyelőre... A délutáni alvás megint horror volt, dél helyett kettőkor aludt el.
G egész nap motorozott.

De a hétvége szenzációja: Mici ráült a kismotorra és hajtotta - hátra, mert ugye kúszni is hátrafelé kezdett először, az az irány a tuti. Aztán egyszer csak előre is. Pár lépést, utána elakad a sarka, de nem sok jót jósolok magamnak az elkövetkezendő hetekre.

 Vasárnap Bicskére mentünk. Először benéztünk G anyjához, Micc sokáig aludt a kocsiban. Utána G apjáéknál voltunk fél nyolcig, babgulyás, grillezés, sütizés. G öccsének a gyerekei horgásztak a tavakban. Mici hozta itt is a formáját, mindenkit meghódított.

Újabb szenzációk: mit mond a birka, mit csinál az oroszlán (segítek beeee, vááááá). Egyesek szerint azt is mondta, hogy bicikli, mások szerint azt, hogy fű. És egyik sem én voltam...

Tök- és kutyakajapakolgatás vég nélkül, a dísztökök belepróbálásra mindenki papucsába, illetve hogy melyik papucs funkcionál jobban táskaként - ilyen programpontok voltak még.

 El ne felejtsem: négy nap alatti lila foltok száma 5, ebből a legdurvább a pofazacskón.


Egy éve:

Ezen a napon jött haza a húgom Angliából egy év au pairkedés után, akkor látta először Micit. Aki nem tudom hány kiló és hány centi volt akkor, mert ugye a a kisnaplómat nem találom, de nem csüggedek. A fényképek alapján a bőre már elég szép volt, viszont a feje tetején szinte teljesen kihullott a haj. Gyakorlatilag egyik napról a másikra. Nagggyon durván nézett ki, mint egy szerzetes.

Nagyjából egy éve voltam a 6 hetes kontrollon is, előtte meg beugrottunk a munkahelyemre. Mici menő farmercuccban, én aránylag jól néztem ki a mostanihoz képest (fejileg mindenképp). Akkortájt a Mézga család volt műsoron naponta 126-szor, meg a Virágéknál ég a világ. Napközbeni alvás nem volt zökkenőmentes akkor sem, de ennél azért egyszerűbb volt.

 



Vasárn

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése